Cikkünk a Tudatos Vásárló.hu-n jelent meg.
(Részlet)
Korábban, amikor a legtöbb otthon és középület rosszul volt szigetelve, a levegő viszonylag gyorsan kicserélődött. Amióta az energiatakarékosság jegyében egyre több épület szigetelését tökéletesítették, a rossz szellőzés miatt egyes mérések szerint a levegőben felhalmozódott szennyező anyagok akár több mint 5 órán át is keringenek a belső térben.
Az 1980-as évek eleje óta izgatja a kutatókat a belső tér levegőjének összetétele, különösen mivel időközben azonosították az úgynevezett Sick Building Syndrome-ot (kb. épületek okozta tünetegyüttes). Ennek során az influenzához hasonló tünetekhez memóriazavar, depresszió és fejfájás társul.
Tove Fjeld, az oslói Mezőgazdasági Egyetem professzora által egy norvég általános iskolában vezetett kutatás során az egyébként negatív egészségügyi rekordokat produkáló intézmény termeibe növényeket telepítettek, majd figyelemmel kísérték a változásokat.
A tanulók állítása szerint a tantermek kellemesebbnek és vonzóbbnak tűntek a növényektől, de figyelemre méltóan alakultak az egészségügyi és egyéb mutatók is:
a fejfájások 47%-kal,
a rekedtség 37%-kal csökkent.
A tanárok és diákok 69%-a állította, hogy általában jobban érezte magát,
a megfázásban szenvedők kevesebbet panaszkodtak a tüneteik miatt,
a szobákat pedig tágasabbnak érezték.
A tanulók kevesebbet hiányoztak,
aktívabbak voltak az órákon,
és javultak eredményeik is.
A növényzet csökkenti a megbetegedések arányát
Irodákban folyó vizsgálatok kimutatták, hogy a növények jelenléte az ott dolgozók körében az összes egészségügyi tünetet átlagosan 25%-kal csökkenti.
Specifikusan:
köhögés: 40%-kal csökkent,
rekedtség: 30%-kal csökkent,
száraz torok: 30%-kal csökkent,
fáradtság: 30%-kal csökkent,
fejfájás: 30%-kal csökkent,
viszkető, égő szemek: 25%-kal csökkent,
eldugult vagy folyós orr: 25%-kal csökkent,
száraz vagy irritált arcbőr: 25%-kal csökkent,
koncentrációproblémák: 20%-kal csökkentek,
zavarodottságérzés: 20%-kal csökkent,
szédülés: 20%-kal csökkent,
kábultság: 20%-kal csökkent,
korpásodás: 20%-kal csökkent.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a növények jelenléte miatt létrejött közérzetjavulás révén emelkedett a vizsgálatban résztvevők toleranciaszintje is, azaz a testi tüneteiket sokkal kevésbé érezték irritálónak.
A fentebb leírt egészségügyi állapotfelmérés után egy hónappal egy kérdőíves felmérést is végeztek a vizsgálatban résztvevők között. Ennek eredményei:
A résztvevők 56%-a érezte úgy, hogy a növények a vizsgálat alatt túl sok helyet foglaltak el a munkaterületből. Ezért a növények elhelyezését – különösen munkahelyen – érdemes úgy megoldani, hogy a hasznos munkaterületet ne csökkentsék, például az ablakpárkányra helyezve vagy a falra akasztva.
Viszonylag sokan voltak, akik szerint jobb volt a levegő az irodában, amikor bent voltak a növények (a megkérdezettek 22%-a teljesen egyetértett ezzel, 24%-uk részben).
A többség azt mondta, hogy a növények jelenlétében javult a komfortérzetük (84% ezzel teljesen vagy részben egyetértett).
A megkérdezettek 82%-ában alakult ki határozott vágy arra, hogy a jövőben növények legyenek az irodában. 66%-uk teljes mértékben, 16%-uk részben támogatta az ötletet.
A növények növelik a produktivitást és a koncentrációt
Egy svéd tanulmány rámutatott arra, hogy azokat az irodai dolgozókat, akik növényzetre látnak az ablakukból, kevésbé terheli meg a feszültség, mint azokat, akik például utcára vagy autóparkolóra kénytelenek nézni.
A nyugodtabb és vidámabb munkahely egészségesebb, és a produktivitásra is jól hat – összegezték az osloi Rádium Kórházban 5 éven át folyó kísérlet tapasztalatait. Miután növényeket és spektrumlámpákat helyeztek el a munkaterületen, az egészségügyi problémák miatti hiányzás 15%-ról 5,6%-ra csökkent, ami az 5 éves megfigyelési idő alatt így is maradt. Ezeket a tapasztalatokat egy másik, a Nordea Bankban lezajlott 3 hónapos vizsgálat is megerősítette, ahol az alkalmazottak megbetegedése 10%-kal csökkent.
A holland John Bergs megállapította, hogy azoknak az irodai dolgozóknak, akik napi 4 órát vagy többet töltöttek naponta a számítógép képernyője előtt, a növények elhelyezése jelentős javulást hozott a hatékonyságukban, koncentrációjukban és a közérzetükben.
A washingtoni professzor, Virginia Lohr két ablaktalan számítógéplaborban dolgozó csoport teljesítményét hasonlította össze: az egyikben voltak növények, a másikban nem. Mindkét csoport egy direkt erre a célra tervezett számítógépes programot használt. A kísérlet előtt, alatt és után folyamatosan nyomon követték a résztvevők érzelmi állapotát, vérnyomását és pulzusszámát.
Minkét csoport hasonló számú hibát ejtett, ám annak a csoportnak, ahol voltak növények, 12%-kal gyorsabb volt a reakcióideje, mint a többieknek – ebből következően az elvégzett munka is több volt. A résztvevők vérnyomása és pulzusszáma is hamarabb tért vissza a normálisra, illetve a feladat utáni vizsgálatkor is jobban tudtak koncentrálni, és magasabb pontszámot értek el.
Kathleen Wolf amerikai professzor kutatásai szerint a növényekkel gazdagon díszített környezet növeli a kiskereskedelmi egységekben a fogyasztást. Felmérései szerint a vásárlók 9-12%-kal hajlandóak többet költeni zöld környezetben.
Cikkünk a Tudatos Vásárló.hu-n: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/szobanovenyek-jotekony-hatasai-i